Kezdőlap - Home Page
Képek - Photo
Kapcsolat - Contact
 
Istentiszteletek, gyülekezeti alkalmak
Igehirdetések, tanítások
Aktuális hírek, hirdetmények
Gyülekezeti énekek, dicséretek
Szórvány-gyülekezeteink
Misszós munka
Ajánlott linkek
Impresszum
Bemutatkozás
Vissza a lap tetejére
Konkoly Iván
a református gyülekezet vezető lelkésze
1956-ban

       1914. február 18-án született Kecskeméten. Édesanyja Eránusz Mária. A kecskeméti Gróf Tisza István Református Reálgimnáziumban tett érettségit 1932-ben, majd ugyanabban az évben beiratkozott a Budapesti Teológiai Akadémiára, ahol 1936-ban fejezte be jogi tanulmányait. Utána Angliába utazott, és Edinburghben tanult 1936-37-ben. Ezt követően lelkipásztori-tanítói tanfolyamot végzett Nagykőrösön 1937-1938-ig.
       Egyházi szolgálatba állt segédlelkész volt Solton 1938. július 1.- 1938. október 14-ig, utána Nagyszékelyben 1938. október 15.-1939. május 31-ig, majd Bicskén 1940-1942-ig, utána Pestszenterzsébeten.. Ezt követően tábori lelkipásztor Komáromban 1942-1946-ig, majd áthelyezik segédlelkészként Budafokra 1946-1947-ig, utána Csepelen szolgál 1947. májusában, majd Békásmegyer 1947. június 1.-1947. szeptember 26-ig, és Budapest-Józsefváros 1947-1948. következik. Ezt követően a Budapest-Egyetemi Gyülekezetnél teljesít szolgálatot 1948. márciusától novemberig, ahol megválasszák egyetemi lelkésszé, és itt dolgozik 1955. december 31-ig. Utána érkezik Hatvanba, és január 1-től az itteni hívek lelkipásztora 1956. december 16-ig. Majd ismét segédlelkész Budapesten a Baross téri templomban 1956-1958. között. Innen Pestújhelyre kerül néhány hónapra, majd Budahegyvidék segédlelkésze 1959. január 1.- 1965. december 31-ig. Írásai, teológiai jellegű értekezései számos egyházi lapban láttak napvilágot.
       1942-ben kötött házasságot Benits Ibolyával, és két leánygyermekük született Csilla és Ildikó, majd elváltak útjaik. 1960-ban újra megnősült, felesége Trenovszky Cecília lett.
Forrás: a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala - B.T.


       Nagyréven született 1888. november 14-én. Gyermekkorát Tiszaföldváron töltötte, majd Szentesen járt középiskolába, és ott is érettségizett. Már itt megkezdte irodalmi tevékenységét, a helyi lapban több novellája is megjelent. Ezt követően beiratkozott a debreceni Református Teológiára, ahol 1911-ben lelkésszé avatták.
       Pár év segédlelkészi szolgálat után ösztöndíjjal Amerikába került. Több városban tevékenykedett, így Pittsburgben, Clevelandben, Brigeport-ban, New Yorkban, sőt Wilkes Bergg-ben ő szervezte meg a magyar gyülekezetet. Irodalmi tevékenységét tovább folytatta, ő szerkesztette a New York-i  Magyar Református Híradót, és első verseskötete - Túl az Óperencián címmel - is itt jelent meg. Az I. világháború után hazatért, kitűnő angol nyelvtudással a birtokában. Ezt követően Sárrétudvariban választották meg lelkésznek, ahol 21 évig dolgozott. Áldásos lelkészi munkája mellett további három verseskötetet írt, Szomorú füzek alján, a Csendes sikátorok során és az Esthajnali csillag ragyog címűeket.
       1924-ben született Debrecenben. Édesapja Orosz Ferenc gyógyszerész, édesanyja Molnár Ilona. Négyen voltak testvérek.
       A budai Toldy Ferenc gimnáziumban érettségizett 1943-ban, majd joghallgató lett, közben legkülönbözőbb munkahelyeken és munkakörökben dolgozott. 1950-ben iratkozott be a Budapesti Teológiai Akadémiára, és 1955-ben kapta kézhez lelkészi oklevelét.
Már teológus korában kialakult a diakóniai érdeklődése, és az ő példája nyomán vált gyakorlattá a teológusok számára a kötelező intézményes diakóniai gyakorlat.
1964-ben a II. világháború után ő volt az első magyar lelkész, aki szolgált Béthelben (az akkori NSZK-ban), a világ legnagyobb egyházi jellegű szeretetintézményében.
       1955-1956 között Gyöngyösön beosztott lelkész, és innen válasszák meg 1956 őszén, majd iktatják be 1957. február 17-én parókus lelkésznek Hatvanba.
       
       1945. május 13-án született Dunakeszin. Szülei Orbán Kálmán kereskedő és Vojuteczky Mária háztartásbeli. Általános iskolai tanulmányai után esztergályos szakképesítést szerez, és az Ipari Szerelvény és Gépgyárban helyezkedett el Budaörsön, majd utána a Hajtómű és Gépgyárban dolgozott Budapesten.
Munka mellett tett érettségi vizsgát a Dolgozók Gimnáziumában 1966-ban. Ezt követően a Református Teológiai Akadémia hallgatója lett, ahol 1970-ben végzett.
Utána1970. október 1-től Paksra kerül segédlelkésznek, és egy éven át ott szolgál. Utána a fővárosi Szabadság téri templomban 1971-1974-ig beosztott lelkész. Majd a Külső-Józsefvárosi gyülekezethez kerül, ahol 1974. augusztus 31-ig dolgozik.

 
 
 
 
 
Letöltés
       1957. szeptember 27-én született Sárbogárdon. 1980-ban szerzett lelkészképesítő oklevelet a Budapesti Református Theologiai Akadémián. 1981-82-ben a Német Szövetségi Köztársaságban folytatott tanulmányokat. Önismereti tanfolyamon vett részt és epilepsziás betegek között végzett lelkigondozói szolgálatot a Betheli kórházban.
       1983-ban hazatérve feleségével összefogva elindították az EPIKLUB-ot, amelynek célja lelki segítségnyújtás a hazai epilepsziás betegek számára.
1990 óta több alkalommal részt vett a Jeruzsálemben kétévente megtartott nemzetközi tanító- és imakonferenciákon.
1990 óta tagja a "European Charismatic Consultation" (ECC) ökumenikus szervezetnek, amely 2-3 évenként tartotta találkozóit Berlinben, Prágában, Bécsben, Budapesten, Rómában, 2004-ben pedig Máltán.
       A lelkipásztori szolgálat mellett több tanulmányt és cikket is publikált a Theologiai Szemlében, az Evangélikus Életben és a Református Egyház című szaklapban, valamint a  németországi Brennpunkt Gemeinde című lapban.
 
 
Konkoly Iván
Vezető lelkész
1956


Orbán Kálmán
Vezető lelkész
1974-től 1984-ig


Orosz Ferenc
Vezető lelkész
1956-tól 1974-ig


Dr. Tatai István
Vezető lelkész
1984-től


Tokay István
Vezető lelkész
1897 - 1933-ig


Életrajz >>>


Bárdos Lajos
Vezető lelkész
1933-tól 1943-ig


Nagy Ferenc
Vezető lelkész
1943-tól 1955-ig


Életrajz >>>


Életrajz >>>


Életrajz >>>


Életrajz >>>


Életrajz >>>


Életrajz >>>


Tokay István
a református gyülekezet vezető lelkésze
1897-től 1933-ig

       
       1869. november 10-én született Gyöngyösön. 1887-ben tett érettségi vizsgát Sárospatakon, majd jelentkezett a Budapesti Református Teologiai Akadémiára, amit 1891-ben fejezett be.
       
       Több településen is szolgált, így Kovácshidán 1891-92-ig, Mohácson 1892-93-ig, majd Egyházasharasztiban, Belvárdon 1893-95-ig, ezt követően pedig 1895-ben Szentendrén és Gombán dolgozott.
Ezután Veresegyházára helyezik, ahol 1895-96 között hitoktató segédlelkész, majd Ráckevén is ezt a munkát végzi 1897-ig.
       Onnan jön Hatvanba, 1897-től segédlelkész 1902-ig, majd missziói lelkész 1933-ig, haláláig. Sírja a hatvani belvárosi temetőben található.
Erdélyi Erzsébettel 1899-ben kötött házasságot.
Forrás: a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala - B.T.

Bárdos Lajos
a református gyülekezet vezető lelkésze
1933-tól 1943-ig

       
       1905. december 11-én született Bátán. Édesanyja Leiner Éva. Baján a III. Béla Ciszterci Reálgimnáziumban tette le az érettségit 1925. június 10-én. Majd Franciaországba megy, Strasbourgban tanul 1928-29-ben.
Ezt követően végzi el a Budapesti Református Teológiai Akadémiát 1929-1930-ban, miközben már Dömsödön segédlelkészként dolgozott 1929- 1930-ig.
Utána Ráckeve 1930-1931., Csepel 1931-1932., és Baja következik 1932.- 1933.  Majd ezt követően érkezik Hatvanba, ahol még szintén segédlelkész Tokay mellett 1933. ápr. 1.- 1933. június 14-ig, utána 1933. július 25. - 1933. október 1-ig, és utána választják lelkipásztorrá, 1943. május 26-ig itt teljesít szolgálatot.

       Innen az útja Sárrétudvariba vezet, ahol 1943- 1945-ig segédlelkész, majd Polgáron segédlelkész 1945-1946-ig.
Ezt követően vallásoktató segédlelkész a Pestszenterzsébet-Központban 1946-1947-ig, majd intézeti lelkipásztor Dunaalmáson 1947-1949-ig, utána pedig konventi lelkipásztor ugyanott 1950. augusztus 16-ig.
Nagy Ferenc
a református gyülekezet vezető lelkésze
1943-1955 között


        Utána több mint másfél évtizeden keresztül Budapesten konventi lelkipásztor 1950. augusztus 17. - 1967. október 31-ig.
Szórvány- és tanyamissziói előadó 1938-1939-ben, majd szórványmissziói bizottsági tag 1941-től 1942 év végéig.  A Keresztyén Család című református hetilapban jelentek meg cikkei, legutóbb pedig a Református Híradóban.
1935-ben kötött házasságot Szentimrei Piroskával, frigyükből két gyermek született, Piroska és Emese.
Forrás: a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala - B.T.

       Magyarországon ő szervezte meg először a gyerekek napköziotthonát, és Sárrétudvariban az Anyák Napját. Írásai, publikációi a Reformátusok Lapjában jelentek meg.
       Majd 1943-ban Hatvanba helyezték, és nyugdíjazásáig, 1955-ig volt a helyi és 35 szórvány gyülekezet vezetője. A II. világháborús pusztítás, majd az átalakulás nehéz esztendeiben is kitartóan szolgálta híveit, és a helybeliek is nagyon szerették őt. Mindezt jól példázza, hogy 1972. április 10-én bekövetkező halála után, végakaratának megfelelően a hamvait a hatvani református templom falában helyezték örök nyugalomba.
Feleségével Kovács Julianna tanárnővel két gyermeket neveltek fel, Lilla és Katalin szintén tanárnők lettek.
Forrás: Leánya, Telek Lászlóné közlése - B.T.

Orosz Ferenc
a református gyülekezet vezető lelkésze
1956 őszétől 1974 júliusáig 
               Az itt töltött közel két évtized alatt renováltatta a templomot, majd amikor az 1960-as években a Tabán úti lakótelep építésére sor került higgadt, nyugodt érveléssel ő győzte meg a tervezőket, kivitelezőket, hogy a templomot nem szabad elbontani, így csak a parókia és a templomkert esett a gigantikus építkezés áldozatául. De ugyanő építette meg, immár a templomhoz toldva nagyon jó arányérzékkel a mai lelkészlakot és gyülekezeti házat is. Életre szóló barátság fűzte az itt működő másik két egyházközség vezetőjéhez, a katolikus dr. Csík József préposthoz és dr. Scholz László evangélikus lelkészhez.  
       1974-ben választották meg péceli lelkésznek, és két évtizedet - nyugdíjazásáig, 1994-ig -, a Pest megyei településen dolgozott. Itt is tovább folytatta építő tevékenységét, a péceli templom felújítása mellett új parókiát és gyülekezeti házat épített.
Az egyházmegyében több mint harminc éven át diakóniai előadó és tanácsbíró volt. A rendszerváltás utáni zsinatnak hat éven át volt tagja, mint zsinati bíró és számvevő. Az 1976 januárjában szervezett diakónusképző meghívott munkatársa, kezdettől fogva a Református Iszákosmentő Misszió szolgáló munkatársa, manapság pedig a hasonló céllal működő Tisztaforrás Alapítványban tevékenykedik. Nyugdíjasként is aktív, nyolc éven át volt a Budapest-Rákoscsabai Református Nyugdíjasház intézeti lelkésze. Emellett rendszeresen publikál a Jó hír című helyi lapban.
Munkáját több kitüntetéssel is elismerték, 1994-ben Pécel díszpolgárává választották, 1998-ban megkapta az Emberül-Emberért csoport Magyarország felemelkedéséért érmét, majd A Péceli Ráday Díjat. Jelenleg is élénk társadalmi életet él, nyolc egyházi hátterű és civil szervezet tagja, a péceli Ráday Gimnázium Alapítványának elnöke.
       Feleségével Döbrőssy Ida lelkésznővel négy gyermeket neveltek fel, Ferenc biokémikus, Akadémiai nagydoktor; Ágnes kontroller igazgató; Gábor elektrotechnikus és Anna az egyházkerületi Ráday Gyűjtemény titkára.
Forrás: saját közlés B.T.

Orbán Kálmán
a református gyülekezet vezető lelkésze
1974-től 1984. február 28-ig
       Ezt követően kerül Hatvanba, ahol 1974. szeptember 1-től közel egy évtizeden át lelkipásztorként tevékenykedett.  Majd 1984. március 1-től a Pestszentimrei Református Egyházközségnél szolgál.
       1970. október 25-én kötött házasságot Nagy Magdolna református lelkésszel, és három fiúgyermekük született.
Forrás: saját közlés és a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala -B.T.

Dr. Tatai István
a református gyülekezet vezető lelkésze
1984-től 
       Emellett a Vigasztaló című újságban számos beszámolója és tanulmánya jelent már meg.
Szemeszterenként 1-1 előadást tart a Gödöllői Szent István Egyetem "Életkérdések" című sorozatában.
Kuratóriumi tagja a Református Egyházon belül működő Parakletos Alapítványnak. Rendszeresen olvas német és angol nyelven is, németből 1994-ben, angol nyelvből pedig 2001-2002-ben szerzett felsőfokú nyelvvizsgát. 2003 szeptembere óta a református egyetem doktorandusza.
       Felesége dr. Lovas Nóra hematológus, akivel négy gyermeket nevelnek: Dániel főiskolás és orgonista, Gábor egyetemi hallgató Szegeden, Eszter középiskolás, Sámuel pedig a hatvani Kodály iskolában tanul.


<<<Vissza a lap tetejére


<<<Vissza a lap tetejére


<<<Vissza a lap tetejére


<<<Vissza a lap tetejére


<<<Vissza a lap tetejére


<<<Vissza a lap tetejére


Mozaikok a Hatvani Református Egyházközség történetéből
Képarchívum - Képek a kezdetektől napjainkig
Galéria - képarchívum
Lámpás újság - Parókia portál