Az 1525. július 3-án Hatvanban tartott országgyűlés kimondta: "lutherani conburantur", (A lutheránusok megégetendők), de ez nem lehetett akadálya annak, hogy egy feljegyzés szerint Cegléd, Vác, Ráckeve és Hatvan is adjon hallgatókat a Wittenbergi Egyetemnek ez idő tájt. Ez a helyi ellenreformáció összességében mégis olyannyira eredményes volt, hogy évszázadokon át nem alakult ki protestáns közösség Hatvanban, bár 1730 körül már vannak feljegyzések itteni hívekről. Az 1850-es népszámlálás szerint már 10 evangélikus és 4 református élt a településen.
Közel száz évvel I. Grassalkovich Antal halála után, az 1870-es évektől a város ismét fejlődésnek indult a vasút átadása, majd a cukorgyár és a gőzmalom felépülése folytán. Az ideköltöző munkások, a fellendülést megtapasztalt újabb letelepedők jóvoltából tizennégy év alatt megkétszereződött a lakosok száma, és az újonnan érkezettek között már voltak evangélikusok és reformátusok is. A XX. század fordulóján 1900-ban, már 136 evangélikusról és 296 reformátusról adnak hírt a népszámlálási statisztikák.
1898. június 22-én Szász Károly püspök Hatvanba látogatott, hogy a leendő templom építéséről tárgyaljon. Az egri királyi építészeti hivatal mérnöke, Kiss Sándor készített is egy építési tervet és hozzá költségvetést, de végül Ungvári Antal jászberényi építész tervét fogadták el, és a Morvay-féle telek megvétele mellett döntöttek.
A templom 1898. október 1-ére a paplakkal együtt elkészült. Az egyház részére Tráber Károly római katolikus vallású hatvani lakos, saját költségén öntetett egy nagyobb harangot, míg a kisebbik eredetéről nem tudunk semmi érdemlegeset.
Fásítással szépítették a templom környékét, Kövi Béla a parkosítást vállalta.
A II. világháború után
A II. világégés is komoly gondot okozott a gyülekezetnek. A szegénység, a nélkülözés, a lehetetlen közállapotok, az utazási anomáliák is tovább nehezítették mind a helyi, mind a szórványmunkát. Ennek ellenére az idehelyezett lelkészek kitartottak a hívekkel együtt. A háború után a következő lelkipásztorok vezették a gyülekezet életét: Nagy Ferenc (1943-1955), Konkoly Iván (1956), Orosz Ferenc (1957-1974), Orbán Kálmán (1974-1984), és Tatai István 1984-től. Tevékenységük mind a mai napig érezhetően jelen van a mindennapjainkban.
A két világháború között
A háború nagyon megviselte a gyülekezetet, alig-alig volt pénzük a működés biztosítására. Ennek ellenére egy ismeretlen adakozó jóvoltából a gyülekezet 105 koronát tudott felajánlani a Hősök szobrára. Az 1920-as években beléptek a Protestáns Irodalmi Társaságba, és az innen kapott könyvek alkották a gyülekezet könyvtárát, ami nagy segítséget jelentett a közösségi élet kialakításába, fenntartásába.
Az egyházközség mai arculata
Hatvanon kívül 11 helyen tartunk még rendszeresen istentiszteletet. A szórványterületen élő mintegy 3000 református személy lelki gondozása egyházközségünk feladata.
Ez lehet havi egy alkalom (Lőrinci, Petőfibánya, Heréd, Apc, Csány, Tar, Ecséd), vagy havi két alkalom is (Boldog, Pásztó, Jobbágyi).
Ennél többször igénylik látogatásunkat a Hatvantól legmesszebbre fekvő Bátonyterenyén, ahol hetente bibliaórát, hitoktatást és vasárnapi istentiszteletet is tartunk.
A szolgálatok ellátásában több nyugdíjas lelkipásztor, így Bagi László és Csényi György, valamint egy fiatal koreai tiszteletes, Kim Sun Taik is segít.
A közösségben egy énekegyüttes is működik, amely a családi istentiszteleteken, a régi és új énekkincsből merítve vezeti Isten közelébe az embereket.
Speciális szolgálati irányok
Hatvanban három éve tartunk Protestáns esteket a helyi evangélikusokkal karöltve, a Hatvani Művelődési Ház és Könyvtárban, ahol mai valós problémákról beszélnek meghívott előadóink. Célunk kereső embertársaink megszólítása azzal az örök evangéliummal, amely hitünk szerint korunk kérdéseire is kínál krisztusi válaszokat.
Egy kis csapat megújuló lelkesedéssel jár havonta a szolnoki börtönbe, hogy elvigye a jó hírt az ott fogva tartott embereknek is. Tapasztalatuk szerint az érdeklődés nagy. Azért imádkozunk, hogy a krisztusi üzenet belső változást, új élet-orientációt hozzon a börtönlakók szívében is.
Az országos Kék Kereszt Egyesület hatvani csoportja gyülekezeti termünkben működik, szövetségben a Hatvani Szivárvány Szociális és Egészségügyi Szolgálattal. A hetente péntek este tartott alkalmakra minden olyan bajbajutott szenvedélybeteget várunk, aki nem lát kiutat egyéni életében. Itt azokkal a személyekkel találkozhat az érdeklődő, akik már megszabadultak az alkohol fogságából, s elkötelezték magukat arra, hogy ehhez a szabadsághoz másokat is hozzá segítsenek.
Évente tartunk ingyenes gyermektáborokat, amelyre minden nebulót szeretettel várunk augusztusban, a már kissé unalmassá váló szünidő vége felé. Népszerűek a gyülekezeti családos táborozások is.
A legutóbbi népszámlálás során 950 személy vallotta magát Hatvanban reformátusnak.
Dr. Tatai István
lelkipásztor
Az idekerülő protestánsok lelki életéről csak a XIX. század második felétől vannak adataink. A helyi református egyházközség létéről az első feljegyzések 1865-ből származnak, amikor Hévízgyörk szórványtelepülései közé tartozott, mint fiókegyház. 1890 után Keresztessy Sámuel - hévízgyörki lelkész - vezetésével a gyülekezet fejlődésnek indult. Az alakuló közgyűlést 1892. szeptember 4-én tartották meg 25 résztvevővel, ahol felvették a "Hatvani Egyesült Protestáns Egyházközség" nevet.
Az akkor református-evangélikus gyülekezet első istentiszteletét 1892. december 4-én Lampé József otthonában tartották meg. A gondnoki teendőkkel Isaak Gyulát bízták meg. A hitoktatói és kántori szolgálatot Nagy Imre tanító vállalta el, pénztárosnak pedig Droppa Jánost nevezték ki.
Egy kis idő multán a gyülekezet vezetősége kicserélődött, a közösség válaszút elé került. A kerületi esperes, Szánthó János elnökletével közgyűlést tartottak, amelyen azt kellett eldönteniük, hogy a helyi lelkész nélküli egyházközség "fenntartassék, fejlesztessék vagy feloszlattassék" (1895. május 1-i presbiteri jegyzőkönyv szerint), mert sok sérelem érte őket.
Az esperes bátorította őket, a város pedig telket ajánlott fel templomépítésre. Azonban helyben lakó lelkész nélkül nehezen haladt a gyülekezetépítő munka, de a hatvani emberek élni akartak.
Végül 1897. november 20-tól a gyülekezet élére missziói lelkésznek Tokay Istvánt nevezte ki az egyházkerület püspöke.
1896. május 29-én az egyházközségi közgyűlés elfogadta az "unió-szerződést": a két felekezet a református és az evangélikus egyesült egyház lett.
Festmény
Tokay Istvánról
A templomépítés
A templom elkészültével a reformátusok és evangélikusok ugyanabban a templomban tartották az istentiszteletet. 1902. március 19-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter is hozzájárult Hatvan anyaegyházzá alakításához.
Ján Mátyás evangélikus presbiter munkálkodásának eredményeképpen megfogalmazták az ún. "Egyeszség"-et, amely a két felekezet egymáshoz fűződő viszonyát is szabályozta, és rendezte az unión belül.
1912-ben már 23 szórványtelepülés tartozott Hatvanhoz.
Arra vonatkozóan is van adatunk, hogy ebben az időben a gyülekezet nagy részét vasutasok és családtagjaik alkották, akiket viszont bármikor elhelyezhettek innen.
A feljegyzések szerint többször is - 1912-ben, 1916-ban, 1926-ban, 1935-ben - renoválni kellett a templomot, de csak a Ring cég által végzett két utolsó munkát tartották elfogadhatónak.
1924-ben önálló kórust alakítottak, 1927-ben pedig megkezdte működését a Lorántffy Zsuzsanna diáklány egyesület, 1936-ban pedig a Tokay István Soli Deo Gloria Collegium. Mindkettő a református vallásos nevelés megvalósítását és a vallásos világnézet kialakítását tűzte ki feladatául. 1933-ban pedig megalakult a Bethlen Gábor Keresztyén Ifjúsági Egyesület is.
Itt jegyezzük meg, hogy sajnos az első világháborúban a nagyharangot beolvasztották, újat csak 1927-ben közadakozásból sikerült öntetni.
A Lorántffy Zsuzsanna
női egyesület varródélutánjának résztevői 1934-ben
Időközben az evangélikus hívek önálló egyházközséget alapítottak, 1935-ben pedig templomot építettek Újhatvanban, és odaköltöztek.1934-ben közös konferenciát rendezett a két gyülekezet, és minden évben együtt tartják meg az október 31-i reformáció ünnepséget, a két közösség lelki kapcsolata a mai napig is tart.
Évente több alkalommal közös "Protestáns estek"-et tartanak.
Az új harang szentelése 1927-ben
Tokay István lelkésszel
A Bethlen Gábor
Keresztény Ifjúsági Egyesület tagjai 1933-ban
Sajnos az 1956-os forradalom a mi gyülekezetünktől is követelt emberáldozatot. A segédlelkészünk Batka Ferenc az októberi napokban orvosi kezelésre Budapestre utazott. Egy véletlen folytán tűzharcba került a Kossuth téren, s itt kapott halálos sebesülésébe belehalt.
Mindössze 27 esztendős volt.
Emlékét a gyülekezet kegyelettel őrzi.
Az akkori lelkészünk Orosz Ferenc igen nehéz helyzetbe került, amikor az 1960-as években a Tabán úti lakótelep építésekor a templomkertet államosították, a régi parókiát pedig le kellett bontani.
Hatvani konfirmáltak 1934-ben
Bárdos Lajos lelkésszel
Batka Ferenc segédlelkész,
aki 1956-ban tragikus körülmények között
életét vesztette Budapesten
A gyülekezet presbitériuma,
középen Nagy Ferenc mellett dr. Muraközy Gyula bp-i lelkész ül.
Konfirmáció 1956-ban,
középen Nagy Ferenc mellett Batka Ferenc segédlelkész
A gyülekezet presbitériuma 1948-ban,
középen Nagy Ferenc mellett balra dr. Szegedy Aladár esperes
Utóda Orbán Kálmán tíz évet töltött Hatvanban. Komoly hangsúlyt helyezett a szórványmunkára, s fellendült a gyermekek közösségi élete is. Külön férfi és női órák is működtek, s gyakoriak voltak a szeretetvendégséggel egybekötött gyülekezeti napok. A gyülekezet rendszeresen szervezett kirándulásokat az akkori NDK-ba is.
Visszatérve a békés mindennapokhoz, itt is komoly küzdelmekre került sor. Az idősebbek közül többen emlékeznek rá, hogy a parókia és környéke egy alternatív óvoda volt, amelyet gyakran népes gyereksereg szállt meg.
Orosz Ferenc a parókia kertjében
Úgy tűnt, a hatvani református gyülekezetnek is költöznie kell, mert a területen egy lakótelepet építenek. Isten azonban csodát tett. A kártalanítás összegéből, és a lelkipásztor tervező és áldozatos kétkezi munkájából a templomhoz 1967-ben egy új szárny épülhetett, amely ma mint gyülekezeti ház és lelkészlakás funkcionál. Orosz Ferenc pásztori munkájának gyümölcsei a mai napig meg vannak
Az épülő új gyülekezeti ház a templom mögött 1966-67-ben
Az új gyülekezeti terem 1967-ben
Orosz Ferenc lelkész
A régi parókia
Orbán Kálmán lelkész
és felesége,
Nagy Magdolna református lelkész
aki kántorként szolgált
Konfirmáló gyerekek
A kezdetek
Lelkipásztoraink
Presbitereink
Gondnok:
Tóth László
Presbiterek:
Baróthi Balázs
Bucsuné Kuti Marietta
Cséke Nelli
Fehér Sámuelné
Hornyák Miklósné
Jang Bo Kyeung
Kátai Zoltán
Kollár László
Majer László
Molnár Dénes
Mozsárné Csalók Ágota
Őszi József
Petrovics Gusztáv
Tardi Mária
Tatai Zoltán
Tóth László
Pótpresbiterek:
Boda Pál
Fehér Tamás
Juhász Alfonzné
Tiszteletbeli gondnok:
Édes Zoltán
Tiszteletbeli presbiterek:
Banyik Istvánné
Kanalics Gábor
Kim Sun Taik
Nagy Péterné Csilla
Dr. Pauchlyné Anday Zsuzsanna
Baróthi Balázs
,,Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
János 3,16
Boda Pál
,,Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását."
Péld 16.9
Bucsuné Kuti Marietta
,,...amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek."
János 16,13
Cséke Nelli
,,Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
János 3,16
Fehér Sámuelné
"...Bízom és nem félek..."
Ézsaiás 12,2
Fehér Tamás
,,Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.
Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget és földet."
Zsolt 121,1-2
Kátai Zoltán
,,Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni." Zsolt 84,11
Hornyák Miklósné
"...Te kövess engem!"
János 21,22
Jang Bo Kyeung
"Jól láthatja utaimat Isten, és számon tarthatja minden lépésemet."
Jób könyve 31,4
Juhász Alfonzné Éva
"...és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.
1Kor 13,2 b
Kollár László
,,Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem."
Fil 4,13
Majer László
"Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban." 1Kor 15,58
Molnár Dénes
"Isten útja tökéletes, az ÚR beszéde színigaz. Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek."
2Sám 22,21
Mozsárné Csalók Ágota
"Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól, az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén." Zsolt 116, 8-9.
Őszi József
"Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad." Ézs 60,1-2
Petrovics Gusztáv
"Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell jönnie a világba." János 11, 27 b
Tardi Mária
"Aki pedig dicsekszik, az Úrral dicsekedjék, mert nem az a megbízható ember, aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl." 2Kor 10,17-18.
Tóth László
,,... jöjj, és kövess engem!"
Márk 10,21
Tatai Zoltán
Ki tehát a hű és okos szolga, akit azért rendelt szolgái fölé az úr, hogy a maga idejében eledelt adjon nekik? Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön!
Máté 24,45-46.
Banyik Istvánné Julika
tiszteletbeli presbiter
"Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét." 2Tim 1,7
1957-ben születtem Sárbogárdon. 1970-ben kaptam új életet a sárbogárdi református gyülekezetben konfirmációm alkalmával. Hamarosan elnyertem Isten hívását, hogy lelkipásztor legyek. 1980-ban vehettem át lelkészképesítő oklevelemet a Budapesti Református Theologiai Akadémián, majd még az ősz folyamán feleségül vettem Lovas Nórát, hűséges és szeretett segítőtársamat.
1980-81 között segédlelkész voltam a Budapest-Kelenföldi gyülekezetben, majd 1981-82-ben a Német Szövetségi Köztársaságban folytattam ösztöndíjas tanulmányokat. Ennek keretében önismereti tanfolyamon vettem részt és közben epilepsziás betegek között dolgoztam a helyi egyházi kórházban, a bielefeldi Bethelben. Hazatérve Budafokon, illetve a Budapest-Budahegyvidéki gyülekezetben szolgáltam beosztott lelkipásztorként.
1983-ban orvostanhallgató feleségemmel összefogva, Budapesten elindítottuk az EPIKLUB-ot, amelynek célja a hazai epilepsziás betegek közötti lelki segítségnyújtás volt.
1984 májusa óta a Hatvani Református Egyházközség megválasztott lelkipásztora vagyok.
1990 óta több alkalommal részt vettem a Jeruzsálemben kétévente megtartott nemzetközi tanító- és imakonferenciákon (ANCJ).
1990 óta tagja voltam az "European Charismatic Consultation" (ECC) ökumenikus szervezetnek, amely 2-3 évenként tartotta találkozóit Berlinben, Prágában, Bécsben, Budapesten, Rómában, 2004-ben pedig Máltán.
Dr. Tatai István
a gyülekezet vezető lelkésze 1984-től
Kuratóriumi elnöke lehetek a Református Egyházon belül működő Parakletos Alapítványnak.
Németből 1994-ben, angol nyelvből pedig 2001-2002-ben szereztem felsőfokú állami nyelvvizsgát.
2008-ban doktoráltam a Károlyi Gáspár Református Egyetemen. Doktori munkám címe Az Egyház és Izrael. Korrelációs modellkeresés a poszt-holokauszt teológiában. Időközben művem magyarul (2010), angolul (2014) és németül (2017) is megjelent.
Ezen túl három kis könyvem jelent meg a Parakletos Könyvesház gondozásában: Bibliai kardiológia (2008), Isten ékszere lehetsz (2010), Örökhajtós telefon (2017).
2009-ben elnyertem az Év igehirdetése díjat.
2009-ben külmissziós szolgálatban vettem részt Indiában, majd 2010-ben Kenyában.
A lelkipásztori szolgálat mellett folyamatosan több tanulmányt és cikket publikáltam a Theologiai Szemlében, az Evangélikus Életben és a Református Egyház című szaklapban, valamint a németországi Brennpunkt Gemeinde című lapban. Emellett a Vigasztaló és a Lámpás című újságban is számos beszámolóm és tanulmányom jelent meg.
Alkalmilag 1-1 előadást tartok a Gödöllői Szent István Egyetem Életkérdések című sorozatában.
A KGE HTK-án évente homiletikai előadást tartok végzős hallgatóknak, illetve gyülekezeti szolgálataim mellett 2012 óta a Pünkösdi Teológiai Főiskolán docensként előadásokat tartok a dogmatika és a keresztyén etika tárgyköréből.
Az Északpesti Református Egyházmegye megtisztelő választásaként az egyházmegye tanulmányi előadója, illetve 2017 óta egyházmegyei lelkészi tanácsos lehetek.
Gyülekezeti szolgálatomban nagy segítségemre van feleségem Nóra, aki a Szent László Kórházban hematológus szakorvos. Négy gyermeket neveltünk fel: Dániel orgonista és gazdasági szakember lett, Gábor első diplomája után Szegeden orvosnak készül, Eszter a versegyházi református általános iskolában tanár, Sámuel pedig informatikusként dolgozik Budapesten.
Családunk hitvallása ez: "Én és az én házam népe, az Úrnak szolgálunk" (Józs 24). Mindenben Istené legyen a dicsőség! Kiváltáságunk, hogy hirdethetjük Jézus csodálatos személyét, aki életét tette le értünk a kereszten, hogy tiszta szívet és örök életet kaphassunk. Szeretnénk együtt megélni és tovább mondani a Szentháromság Isten csodálatos üzenetét mindenkinek, ameddig Isten ehhez kegyelmét adja.
Hatvan, 2019 márciusa
Bodáné Csontos Gabriella
a gyülekezet beosztott lelkésze 2019-től
Hittantanáraink
Jang Bo Kyeng
Mai arculat
